Drágáim, elérkezett az ünnepélyes pillanat, és Júlia elindítja gasztronómiai blogját, amelyet már annyira vártatok. Eddig két dolog akadályozott meg az írásban: ez egyik, hogy nem működött a laptop adaptere, és a nappaliban találhat monitorra rákötött számítógéppel lehetett volna gépelni, de nem lehet mindnkinek olyan sasszeme, mint Farkas Csongornak. Egy szó mint száz, a monitoron betűk helyett kis hangyákat láttam, meg az ölemben kényelmetlen lett volna tartani a billentyűzetet, de most már Csongi vette egy adaptert az Amazonon, s hála neki megkezdhetem a blogolást. A másik dolog, amely a blogolás útjába állt: a lustaság.
Ez egy teljesen szubjektív blog. Igazából azért írom, mert marhára ráérek, és mert már nagyon régóta tervezem, hogy egyszer lesz egy blogom. Tesóm úgyis Gasztrozsülinek hív. Andinek leírtam egyszer egy teljesen egyszerű bazsalikomos paradicomos tészta receptet, és azt mondt szerinte írnom kellene ilyeneket. Ezúton köszönöm a bíztatást.
